Angol telivér

2018-02-01

Az angol telivér a világ egyik legkövetkezetesebb tenyésztői munkával kitenyésztett háziállatfajtája. A keltáknak már a római időkben híresen gyors lovaik voltak. Ezek angliai utódai, a galloway lovak szolgáltak alapjául a XIV. században induló versenylótenyésztésnek.

A később egyre általánosabbá váló versenyzés gyorsabb lovakat kívánt. Átütő hatást a keletről behozott lovak jelentettek. Ezek között három ősmént szoktak említeni, amely genealógiai vonalat alapított, és jelentős szerepet játszott a fajtában:

  • Darley Arabian (1702),
  • Byerley Turk (1680),
  • Godolphin Barb (Arabian) (1724).

     

Ehhez csatlakozik még a negyedik nevezetes mén, amelyet gyakran elfelejtenek: Curwen’s Bay Barb.

Tenyésztőik az erős testalkatú, őshonos galloway kancákat keresztezték

Tenyésztőik az erős testalkatú, őshonos galloway kancákat keresztezték, velük létrehozva egy olyan fajtát, mely egy kemény, versenyszerű kipróbálást követően nemesítőjévé vált a hadsereg, a mezőgazdaság és a közlekedés terén alkalmazott egyéb fajtáknak. Mindegyik ősménnek volt egy-egy néhány generációval későbbi kiváló utódja, amelyeken keresztül hatása érvényesült a fajtában. Azóta több tanulmány készült ezek genetikai részesedéséről az amerikai, illetve európai telivér állományban.

A méneken kívül a kancák között is voltak különösen értékes, keleti vérű, importált lovak. Ezek közül kiemelhető a 40 királyi kanca (royal mares), amelyek között volt egy, valahonnan a Kárpát-medencéből származó ló is (Bejgrad Turk). A genealógiai értelemben vett kancacsaládokból 48 maradt fenn napjainkig. Elsősorban ezeken a keletről importált lovakon alapszik a világ leggyorsabb lófajtája, az angol telivér.

Az első méneskönyvet 1793-ban adták ki Angliában, mely a folyamatosan megjelenő köteteivel alapját képezi az angol telivér fajta törzskönyvi nyilvántartásának. A magyarországi lóversenyzés története az 1810-es években kezdődött, amikor Gróf Széchenyi István az ország modernizálásának és a nemzet felemelkedésének lehetőségét látta a lóversenyzésben. 1821-ben angol mintára kidolgozta az első versenyszabályzatot. 1822-ben engedélyért fordult a császárhoz a lóversenyek megrendezésére, majd 1826-ban Pozsonyra megkapta a császári jóváhagyást. 1827. június 6-án Pesten, az Üllői úti síkon rendezték az első hazai lóversenyt. Az angol telivérek hazai törzskönyvezése Gróf Nádasdy Tamás nevéhez fűződik, melyből 1832-ben készült el az első Magyar Méneskönyv.

A telivér a gyorsasága, állóképessége és eleganciája révén, a lóversenyen kívül, számos más szakágban is megjelenik. A különböző fajták nemesítésén túl megtalálhatók a military, a díjugrató, esetenként a díjlovagló versenyeken. Sokoldalúságukat mutatja, hogy használják őket munkára (rendőrlovak) vagy akár szórakozásra is (lovaspóló, hobbilovaglás).

Küllemi megjelenés

A telivér átlagosan 162 cm (kancák), illetve 167 cm (mének) marmagasságú és körülbelül 500 kg súlyú. Nincs megkövetelt egységes küllemi megjelenése, viszont kívánatosak testének felépítésében azok a jellemzők, melyek a versenyzéshez szükséges ideális konstrukciót adják. Ilyenek a könnyű, nemes, száraz fejforma, az élénk kifejező szemek és a tágan illesztett mozgékony fülek. A hosszú és enyhén alacsonyan illesztett nyak kifejezett marba torkollik. A rövid, feszes, jól izmolt, egyenes hát és ágyék, illetve a hosszú lapocka, a mély mellkas és a széles szügy jellemzi, valamint az egyenes, izmos (ritkán csapott) far.

A fajtánál szigorú megítélés alá esik a végtagok korrekt alakulása. Száraz ízületek, rövid, esetenként rosszul illesztett szárak, kis, kemény paták. Testének felépítése képessé teszi akár 70 km/órás sebesség elérésére is. Hátulsó lábai rugóként működnek, amint vágta közben összehúzódnak és kinyúlnak. Ez a mozgás hajtja az állat testét, miközben az elülső lábak mintegy kapaszkodva húzzák előre. A fej és a nyak segítenek a futást egyenletessé és ritmikussá tenni. A nyak a mellső lábakkal szinkronban mozogva megnyújtja a repülés ívét, ezzel azt az időt, amit az állat a levegőben tölt, így gyorsítva a haladást.

  • Arab ménes

  • Angol telivér ménes

  • Ajánlataink

  • Nevezetességek

  • Ötösfogat étterem

  • Imperiál Hotel

  • Footer bal oldal – elérhetőségek

    Kapcsolat

    • Bábolna Nemzeti Ménesbirtok
    • 2943 Bábolna, Mészáros út 1.
    • +36 34 569-200
    • menesbirtok@babolnamenes.hu
  • Footer jobb oldal – infok
  • Footer közép – facebook