Angol telivér

2018-02-01

Az angol telivér a világ egyik legkövetkezetesebb tenyésztői munkával kitenyésztett háziállatfajtája. A keltáknak már a római időkben híresen gyors lovaik voltak. Ezek angliai utódai, a galloway lovak szolgáltak alapjául a XIV. században induló versenylótenyésztésnek.

A később egyre általánosabbá váló versenyzés gyorsabb lovakat kívánt. Átütő hatást a keletről behozott lovak jelentettek. Ezek között három ősmént szoktak említeni, amely genealógiai vonalat alapított, és jelentős szerepet játszott a fajtában:

  • Darley Arabian (1702),
  • Byerley Turk (1680),
  • Godolphin Barb (Arabian) (1724).

Ehhez csatlakozik még a negyedik nevezetes mén, amelyet gyakran elfelejtenek: Curwen’s Bay Barb.

Tenyésztőik az erős testalkatú, őshonos galloway kancákat keresztezték, velük létrehozva egy olyan fajtát, mely egy kemény, versenyszerű kipróbálást követően nemesítőjévé vált a hadsereg, a mezőgazdaság és a közlekedés terén alkalmazott egyéb fajtáknak. Mindegyik ősménnek volt egy-egy néhány generációval későbbi kiváló utódja, amelyeken keresztül hatása érvényesült a fajtában. Azóta több tanulmány készült ezek genetikai részesedéséről az amerikai, illetve európai telivér állományban.

A méneken kívül a kancák között is voltak különösen értékes, keleti vérű, importált lovak. Ezek közül kiemelhető a 40 királyi kanca (royal mares), amelyek között volt egy, valahonnan a Kárpát-medencéből származó ló is (Bejgrad Turk). A genealógiai értelemben vett kancacsaládokból 48 maradt fenn napjainkig. Elsősorban ezeken a keletről importált lovakon alapszik a világ leggyorsabb lófajtája, az angol telivér.

Az első méneskönyvet 1793-ban adták ki Angliában, mely a folyamatosan megjelenő köteteivel alapját képezi az angol telivér fajta törzskönyvi nyilvántartásának. A magyarországi lóversenyzés története az 1810-es években kezdődött, amikor Gróf Széchenyi István az ország modernizálásának és a nemzet felemelkedésének lehetőségét látta a lóversenyzésben. 1821-ben angol mintára kidolgozta az első versenyszabályzatot. 1822-ben engedélyért fordult a császárhoz a lóversenyek megrendezésére, majd 1826-ban Pozsonyra megkapta a császári jóváhagyást. 1827. június 6-án Pesten, az Üllői úti síkon rendezték az első hazai lóversenyt. Az angol telivérek hazai törzskönyvezése Gróf Nádasdy Tamás nevéhez fűződik, melyből 1832-ben készült el az első Magyar Méneskönyv.

A telivér a gyorsasága, állóképessége és eleganciája révén, a lóversenyen kívül, számos más szakágban is megjelenik. A különböző fajták nemesítésén túl megtalálhatók a military, a díjugrató, esetenként a díjlovagló versenyeken. Sokoldalúságukat mutatja, hogy használják őket munkára (rendőrlovak) vagy akár szórakozásra is (lovaspóló, hobbilovaglás).

Küllemi megjelenés

A telivér átlagosan 162 cm (kancák), illetve 167 cm (mének) marmagasságú és körülbelül 500 kg súlyú. Nincs megkövetelt egységes küllemi megjelenése, viszont kívánatosak testének felépítésében azok a jellemzők, melyek a versenyzéshez szükséges ideális konstrukciót adják. Ilyenek a könnyű, nemes, száraz fejforma, az élénk kifejező szemek és a tágan illesztett mozgékony fülek. A hosszú és enyhén alacsonyan illesztett nyak kifejezett marba torkollik. A rövid, feszes, jól izmolt, egyenes hát és ágyék, illetve a hosszú lapocka, a mély mellkas és a széles szügy jellemzi, valamint az egyenes, izmos (ritkán csapott) far.

A fajtánál szigorú megítélés alá esik a végtagok korrekt alakulása. Száraz ízületek, rövid, esetenként rosszul illesztett szárak, kis, kemény paták. Testének felépítése képessé teszi akár 70 km/órás sebesség elérésére is. Hátulsó lábai rugóként működnek, amint vágta közben összehúzódnak és kinyúlnak. Ez a mozgás hajtja az állat testét, miközben az elülső lábak mintegy kapaszkodva húzzák előre. A fej és a nyak segítenek a futást egyenletessé és ritmikussá tenni. A nyak a mellső lábakkal szinkronban mozogva megnyújtja a repülés ívét, ezzel azt az időt, amit az állat a levegőben tölt, így gyorsítva a haladást.

  • Arab ménes

  • Angol telivér ménes

  • Ajánlataink

  • Nevezetességek

  • Ötösfogat étterem

  • Imperiál Hotel

  • Footer bal oldal – elérhetőségek

    Kapcsolat

    • Bábolna Nemzeti Ménesbirtok
    • 2943 Bábolna, Mészáros út 1.
    • +36 34 569-200
    • menesbirtok@babolnamenes.hu
  • Footer jobb oldal – infok
  • Footer közép – facebook