Angol Telivér Ménes története

2017-12-04

A dióspusztai ménest Jaross Sándor alapította 1912-ben. Jaross Sándor a lóversenyzés körében elsősorban arról volt híres, hogy nagy összegű fogadásaival félelmetes ellenfele volt a könyveseknek, a bukmékereknek, ám egy nagy adóssága miatt kénytelen volt eladni lesvári ménesét, amelyet tőle báró Springer Gusztáv vásárolt meg, és a magyar telivértenyésztés meghatározó ménesévé emelte.

Ennek alapján természetes, hogy Dióspuszta megalapítását, elsősorban jól átgondolt üzleti szempontok alakították. A cél egy gazdaságosan működtethető panziós és árverésre tenyésztő ménes megalapítása volt. Ekkor még működött az Esterházy Miklós által életre hívott tatai idomítótelep. Dióspuszta Tata mellett, a Bécset Budapesttel összekötő út mellett feküdt, és a Kisbéri Állami Ménes is elérhető közelségben volt, ahol kiemelkedő angol telivér mének álltak a magántenyésztők rendelkezésére. Az itt elhelyezett sárló kancát át lehetett lovagolni a fedezőménhez Kisbérre.

A korábbi Esterházy-birtok részét képező Dióspusztát azonban nem csak ezek a szempontok tették kiváló ménessé, hanem az is, hogy a Tata városától 4 km-re, a tengerszint felett 195 méterre fekvő enyhén lankás, dombos, erősen meszes, homokkal kevert lösztalaja, a lovak nevelésére kiváló kemény meszes vize, a dombos felszínen történő mozgatás atletikus alkatú, versenyképes csikók felnevelését tette lehetővé.

A ménes első fedezőménje Falb pej mén (szül. 1898., apja: Matchbox, anyja: Phantasie) volt, akit Jaross Sándor még Lesvárról hozott magával. Az I. világháború megszakította a ménes fejlődését, a ménes az Olasz – Magyar Bank, majd 1920-ban Halász Béla tulajdonába került.

Az építkezések 1918-ban kezdődtek, ekkor épült az első 32 boxos istálló, majd a négyboxos ménistálló, valamint a két különálló csikó futóistálló. Halász Béla az angol telivér kiváló szakértője volt, ő építette fel a második 32 boxos istállót, és külön karantén istállót is épített.

Rothschild Alfons báró, aki 1921-ig Oroszváron tartotta ménesét, lovait – egy mént (Sanskrit sárga mén, szül. 1913., apja: St. Frusquin, anyja: La Sage) és 25 kancát – szintén Dióspusztán helyezte el, és a magyar rögön, keményen felnevelt lovaival a bécsi és budapesti versenypályákon kiemelkedő eredményeket ért el.

Halász Béla kitűnő üzleti érzékkel megalakította a Magyar Lótenyésztő Rt-t. A ménes saját állománya 3 mén és 32 kanca, a panziós állomány 5 mén és 50 kanca volt. Itt fedezett az állami tulajdonban lévő Rascal (pej mén, szül. 1907., apja: Raeburn, anyja: Kikelet), valamint a társaság saját ménjei, Bony (pej mén, szül. 1909., apja: Bona Vista, anyja: Fancy) és Öreglak (pej mén, szül. 1912., apja: Macdonald II, anyja: Crested Grebe).

A ménes kancaállományát Halász Béla – miután árverésre tenyésztett – mindig rendkívüli igényességgel és kiemelkedő szakértelemmel válogatta össze. A bevált honi kancacsaládok kiemelkedő egyedei mellé mindig vásároltak kiváló import kancákat is. A honosult kancacsaládok közül érdemes megemlíteni a Kincsem-vérű Kitáblázást, akinek lánya, Pistike révén átmentődött Kincsem vére a II. világháború utánra.

1929-ben született a dióspusztai ménesben a Lord Astor ménesében nevelt, Angliából importált mén, Tamar után a kitűnő Tempo (anyja: Remény), aki az első Magyar Derby győzelmet szerezte meg 1932-ben a ménes számára.

A ménes 1937-ben Rüdiger sárga ménnel (szül. 1934., apja: Sanskrit, anyja: Ráróm) Osztrák Derbyt nyert.

A ménes a hasban import Botond (sárga mén, szül. 1939., apja: The Black Abbot, anyja: Paradian), révén 1942-ben megnyerte a Magyar Derbyt, és a mént fedezőménként állította fel Dióspusztán.

1943-ban szintén Dióspusztán nevelt versenyló, Raphael (pej mén, szül. 1941., apja: Balbinus, anyja: Rang) nyerte a Magyar Derbyt. Raphael az orosz voszhodi ménesbe került, ahol örökítőnek is kitűnően bevált. Laky Ferenc közbenjárásával a voszhodi ménesből importált Regény (pej kanca, szül. 1962., apja: Garnír, anyja: Réka) segítségével került vissza Raphael vére Dióspusztára.

Miután kiderült, hogy a Nagyalagi ménes megfelelő terület hiányában nem alkalmas telivérek nevelésére, az előkerült, hazatért és közben importált egyedek javát Dióspusztán helyezték el. A ménes természeti feltételei változatlanul kitűnőek voltak. Itt fedezett a nyugatról hazatért Sultan Mahomed, Bánk és később az éves csikóként megtalált Intermezzo II.

1947 őszén államosították a ménest, először a Honvédség, majd a Földművelésügyi Minisztérium vette át a vezetést. Babochay Sándor, majd Adamovich Károly került a ménes élére, majd 1950-ben ismét Babochay Sándort bízták meg a ménes vezetésével, de a különböző helyekről összegyűjtött kancák között 1952-ben bekövetkező vetélés mögött szabotázst gyanított a hatalom, ezért az ÁVH eltávolította Babochay Sándort, és Kertész Jenőt nevezte ki a ménes élére.

Dióspusztán született az első, már a világháború után belföldön nevelt Magyar Derby-nyerő telivér, Szaladin (pej mén, szül. 1948., apja: Sultan Mahomed, anyja: Brouette), aki 1951-ben hódította el a kékszalagot. 1954-ben két importált Magyar Derby-győztes, Róbert Endre és Lubica, Dióspusztán nevelt fia, Rubint (sötétpej mén, szül. 1951.) nyerte a Magyar Derbyt.

1954-ben került a ménes élére a fiatal, tehetséges agrármérnök, Ludván Lóránt, aki a Gödöllői Egyetem elvégzése után az Állattenyésztési Kutató Intézetben gyarapította tudását, majd a Gyöngyösi Méntelepen szerzett gyakorlatot. A tataremeteségi, volt Esterházy ménest is Dióspusztához csatolták, és ide helyezték Kerteskőről a ménes főállattenyésztőjeként Bartha Miklóst, a sportlovak tenyésztésében már nemzetközi sikereket elért rádiházi ménes volt tulajdonosát. Dr. Bartha László állatorvos segítségével a nehezen vemhesülő kancák termékenyítésében kitűnő eredményeket értek el. A ménes szakszerű működésében ekkor még biztos támaszt jelentett Varga György ménesmester, aki már Halász Béla idejében is ellátta ezt a feladatot, és alapos gyakorlati tudásával, rendkívül kulturált viselkedésével irányította a ménesi munkát.

1955-ben Roppant (pej mén, szül. 1952., Róbert Endre – Pansy) győzött a Derbyben. 1953-ban született Dióspusztán a magyar telivértenyésztés kiemelkedő versenylova és örökítője, az 1956-os Derby-nyerő Imi (pej mén, szül. 1953., apja: Intermezzo II, anyja: Minci), akinek igazi képességét már nem fogjuk tudni megbecsülni, hiszen egyetlen egyszer szenvedett vereséget a nála kisebb képességű Roppanttól, egy fejhosszal.

A Magyar Derby koszorúja továbbra is a dióspusztai ménest illette, 1957-ben Almáriom (pej mén, szül. 1954., Alpár – Mirandelle), 1958-ban Mormota (sötétpej mén, szül. 1955., Mario – Movita), 1959-ben Indok (pej mén, szül. 1956., Intermezzo II – Dóra), 1960-ban Hadnagy (pej mén, szül. 1957., Hasan – Hajadon), 1961-ben Frappáns (pej mén, szül. 1958., Falerno – Pazar II) nyerte a Magyar Derbyt.

1962. január 1-jével az angol telivér ménesek, Dióspuszta, Tataremeteség, Kisbér, Apátipuszta, Kisbér – Nyeszkenyepuszta, Kerteskő, Szépalma és Porva a Bábolnai Állami Gazdaság fennhatósága alá kerültek. Hecker Waltert, a ménes fiatal törzskönyvezőjét a bábolnai központ növénytermesztésébe osztották be. Röviddel ezután Burgert Róbert eltávolította a ménes éléről Ludván Lórántot, majd Bartha Miklóst. A Tataremeteségi ménest az Esterházy vadászkastélyával együtt értékesítették. A ménes vezetésével Lomniczi Bélát, majd Roskoványi Tamást bízták meg.

Az 1963-ban született Nem igaz (sötétpej mén, Nostradamus – Dublé) hozott újból hazai és nemzetközi dicsőséget a ménesnek. Hiszen az 1966-os Magyar Derby mellett az Osztrák Derbyben és a Bayerisches Zuchtrennenben is győzni tudott.

A ménes eddigi történetének kiemelkedő utolsó örökítője, sikereinek kovácsa Imperiál volt. Az 1968-ban Dióspusztán született Isztopirin (pej mén, apja: Imperiál, anyja: Tabletta) már kétévesen bizonyította kiemelkedő képességét a Zukunfts-Rennen megnyerésével. Ezt később igazolta az 1971-es Magyar Derby, majd Berlin – Hoppegartenben az NDK Államtanácsa elnökének díjáért kiírt verseny megnyerésével.

1968-ban a fiatal, tehetséges Prutkay Zoltán lett a ménes vezetője. Az 1969-es évben született Immer (pej mén, apja: Imperiál, anyja: Margaréta) az 1972-es Magyar Derby, a Millenniumi Díj, a Kincsem Díj, a Magyar St. Leger és a Ménesek Nagydíjában bizonyította kiemelkedő képességét.

1978-ban Dimitrij (pej mén, szül. 1975., Imperiál – Dunyuska) könnyen nyerte a Derbyt, 1982-ben pedig Királyhágó (sötétpej mén, szül. 1979., Jolly Jet – Királyasszony) győzött a ménes számára. A XX. század utolsó dióspusztai tenyésztésű Derby-nyerője 1994-ben Sir Khan (sárga mén, szül. 1991., Try Star – Star Horse) volt.

A Dióspusztai Ménes ma

Mivel Dióspuszta a hazai angol telivér tenyésztés utolsó bástyája, a kistenyésztők támogatásában és a hazai tenyésztési irányok kitűzésében meghatározó jelentőségű. A lóállomány tekintetében az állami ménes a legnagyobb hazai szereplő. Feladatunk a versenylovak tenyésztése, versenyeztetése és a magántulajdonban lévő kancák panziós kiszolgálása.

Dióspusztán 64 bokszos istálló áll a tenyészkancák rendelkezésére, amelyet kiegészít egy 4 bokszos karantén istálló, valamint egy 36 bokszos istállósor pihenő és fedeztetésre érkező lovak számára. A ménistállóban 8 bokszban helyezhetők el a fedezőmének. A ménesben összesen 6 futóistálló található, melyek a csikónevelést szolgálják.

A ménes évről évre 40-45 saját kancával tenyészt. Jelenleg már a tenyészkancák 70%-a import, amelyek nyugat-európai színvonalú pedigrével rendelkeznek. A saját csikólétszám általában évi 28-30. A ménesben yearling korig nevelkednek a lovak, majd innen kerülnek a tréningpályákra saját idomításban, illetve értékesítés vagy bérbeadás után. A tréningben lévő versenylovak száma 60-70.

Elsősorban a budapesti galoppversenyek számára tenyésztünk kiváló genetikai hátterű lovakat. Az elmúlt évek tenyésztésének eredményességét bizonyítja, hogy 2015-ben Megkapó nevű kancánk a Derby 2. helyezése és a Kancadíj megnyerése után a legeredményesebb magyar tenyésztésű ló lett. 2016-ban pedig My Luck a Nemzeti Díjban, a Kovács Mihály Emlékversenyben és a Magyar St. Legerben elért győzelmei alapján az Év Lova címet kapta.

  • Arab ménes

  • Angol telivér ménes

  • Ajánlataink

  • Nevezetességek

  • Ötösfogat étterem

  • Imperiál Hotel

  • Footer bal oldal – elérhetőségek

    Kapcsolat

    • Bábolna Nemzeti Ménesbirtok
    • 2943 Bábolna, Mészáros út 1.
    • +36 34 569-200
    • menesbirtok@babolnamenes.hu
  • Footer jobb oldal – infok
  • Footer közép – facebook